Nem kell feltétlenül milliókat költeni arra, hogy nőből férfivá, vagy férfiból nővé váljunk. Van olyan hely, ahol hétköznapi tapasztalatainkat meghazudtolva nap mint nap bizonyítják, hogy az ember képes pillanatok alatt tetőtől-talpig átalakulni. A drága műtétek vagy a hosszas készülődések, ruha igazgatások, szöszölések helyett most itt van egy régi, jól bevált módszer: a gyorsöltözés.
A színháziak tudják mit jelent: a gyorsöltözés során a színész komótosan kisétál a színpadról, de már kifelé menet titkon két gombot kikapcsol, vagy egy övet kilazít, majd a takarásban őrületes tempóban letépi magáról jelmezét, és egy újat húz magára, és egy perc múlva, hatalmas ruhakupacot hagyva maga után, iramodik vissza a színpadra, ahol még egy utolsó simítást elvégez a toalettjén. A színésznek általában ketten-hárman segítenek, összehangolt, begyakorolt ritmusban. A módszer fogyókúrának sem utolsó: egy gyorsöltözéses előadásban az öltözések számától függetlenül 1-2 kilót ledob magáról a színész, és ugyanennyit leizzadnak magukról az öltöztetők és az ügyelők is. Mert elég egy beakadó zipzár vagy egy összebogozódott madzag, és a színész lekésett a jelentről.
A Jóembert keresünk előadásban Eszenyi Enikő, Molnár Áron, Fesztbaum Béla és Telekes Péter összesen több mint harmincszor gyorsöltözik a színpad szélén szédületes tempóban. Álljon most itt egy klasszikus, futással kombinált gyorsöltözés az előadásból: